A gyermekek jelentős része már gyakran 1-2 éves korában napi rendszerességgel ül le a TV elé, mesefilmeket, sorozatokat néznek, és kedvenc szereplőikkel ismerkednek. A filmipar évről évre újabb és újabb szereplőkkel rukkolnak elő, vagy ráncfelvarrásban részesítik a klasszikus mesehősöket. Napjaink kedvenc szereplői közé tartozik Spongya Bob, Hello Kitty, Barbie, a Marvel szuperhősök csapata, Thomas a gőzmozdony és sorolhatnánk tovább. A filmipar mellett azonban az élelmiszer gyártó cégek sem maradnak restek és igazodván az aktuális trendekhez, sorrá gyártják az olyan termékeket, melyek dobozairól a gyermekek kedvenc szereplői integetnek vissza.

Véleményem szerint ez teljes mértékben rendben lenne, abban az esetben, ha a gyártók az élelmiszer reklámok és marketing segítségével valóban egészséges élelmiszereket adnák el a kicsiknek és a dobozok csupa-csupa tápanyagban és értékes összetevőkben gazdag terméket rejtenének, a valóság azonban merőben eltér ettől az ideától.

Az Amerikában végzett kutatások azt bizonyították, hogy a gyermekek szánt élelmiszerek jelentős része rendkívül magas cukortartalommal rendelkezik, összetételük még a felnőttekre pozícionált termékeknél is kedvezőtlenebb, ebből kifolyólag hosszú távon okai lehetnek a gyermekkori elhízásnak, mely számos súlyos betegség elöljárója lehet.

Nézzük át, melyek azok az élelmiszer csoportok, amelyek a leginkább érintettek:

1. Reggeli gabonapelyhek
2. Üdítőitalok
3. Édességek, nassolni valók
4. Gyermekekre specializálódott tejtermékek
5. Cukorkák és fagyasztott desszertek
6. Gyorséttermek által kínált termékek
7. Sós rágcsálnivalók, snackek

(kép forrása: Internet)

A kutatások azt is napvilágra hozták, hogy a reklámok nem csak azt befolyásolják, hogy a kicsik milyen élelmiszer típusokat választanak, arra is hatással vannak, hogy melyik márka termékeit részesítsék előnyben.

Felmerül a kérdés, hogy rendben van, hogy a gyermek valamelyik termék mellett tette le a voksát, de a szülőt mi motiválja annak megvásárlásában? A válasz egyszerű, a kicsiknek hatalmas fegyver van a kezükben, mely nem más, mint a „nyaggatás és hiszti erő”. A szülőket természetesen meg lehet érteni, hiszen gyakran a munkából fáradtan hazaérve jutnak csak el bevásárolni, a boltokban a kicsi meglátja az adott terméket, és ha nem kapja meg beveti először a nyaggatást, majd talán a hisztit is, míg édesapja vagy édesanyja meg nem unja, és kosarukba nem pakolja a hőn áhított élelmiszert.

Milyen negatív hatásai lehetnek annak, ha a gyerkőc sok TV-t és reklámot néz?

• Számos tanulmány bizonyítja, hogy abban az esetben, ha egyszerre több dologra is figyelünk, például ha a kicsi házi feladat írás közben TV-t néz, agyunk és idegrendszerünk sokkal nagyobb terhelést kap feleslegesen, hamarabb elfáradunk, figyelmünk és koncentrációnk csökken és későbbi teljesítményünkre is negatív hatással lehet.
• A reklámok és marketing fogások gyakran egyre újabb és újabb termékek megvásárlására késztetik a fogyasztót, mely egy idő után egyre növekvő elégedetlenség érzéssel párosul, hiszen nemrég vettünk meg egy új terméket a gyártó máris piacra dobott egy sokkal korszerűbbet. Ez a gyermekek esetében sincs ez másképp, a folyamatos elégedetlenség és többet akarás pedig megmérgezheti a boldog gyermekkort és negatív hatása érezhető lehet az egész élet során.
• A vizsgálatok azt is leírták, hogy azok a gyerkőcök, akik kevesebb reklámot látnak nagyjából 3-4 hiszti próbálkozás után feladják. Ezzel ellentétben folyamatosan TV-t néző társaik a 30-40-dik alkalom után is újra próbálkoznak, amelytől még a legtürelmesebb szülőnek is biztosan feláll a hátán szőr.

Hogyan lehetünk úrrá mindezen?

Biztos megoldást természetesen az jelentene, ha az élelmiszergyártók az egészséges termékekre fektetnék a hangsúlyt, ezek kerülnének színes, mesefigurás dobozokba és a kicsik ezeket szeretnék birtokukban és pocakjukban tudni. Ez mai világunkban, sajnos egyenlőre nem tűnik lehetségesnek. Mielőtt azonban végleg elkeserednénk, a Táplálkozás-nevelde csapata összegyűjtött néhány ötletet, melyek talán segíthetnek orvosolni a problémát. 

1. „ A gyermekek kicsi felnőttek” emiatt a pszichológusok szerint hatásos megoldás lehet, ha elmagyarázzuk, milyen trükkökkel élnek a reklámok, miért akarják eladni az adott terméket és miért nem ajánlott a reklámozott élelmiszer fogyasztása.
2. Ha ez elsőre furcsának tűnhet, és a gyerkőcöt sem érdekli igazán, próbáljuk meg mindezt játékos formába burkolni, nézzünk együtt olyan filmeket és meséket, melyek élelmiszereket reklámoznak, versenyezzünk, ki veszi ezt észre leghamarabb és csak ezután beszéljünk a problémáról!
3. A szülői példa ebben az esetben is nagyon fontos. Sokat segíthet, ha a többi családtag sem egy bizonyos reklám miatt dönt az adott termék mellett, hanem mérlegelik, valóban melyikkel járnának legjobban és ezt a kicsinek is elmagyarázzák.
4. A családtagok szerepe nagyon fontos, sajnos sok esetben megtörténik, hogy a szülő tudatosan odafigyel rá, gyermeke mennyi reklámot nézhet, és milyen élelmiszereket vásárolnak meg, a nagyihoz érve azonban a szabályok semmissé válnak. Ebben az esetben próbáljuk meg megbeszélni a dolgot a nagyszülőkkel is, hiszen nekik is unokájuk egészsége kell, hogy a legfontosabb legyen.
5. A problémát úgy is kezelhetjük, hogy korlátozzuk a TV nézés időtartamát, a reklámok alatt kikapcsoljuk a televíziót és a korábban mesenézéssel töltött időt játékkal, sporttal, szabadtéri tevékenységgel pótoljuk.

 Reméljük érdekes volt a bejegyzésünk!

További tudatos vásárlást kíván a Táplálkozás-nevelde csapata!