Sziasztok!

A gyermekekkel közös vásárlások során biztosan Ti is felfigyeltetek már arra, hogy a kicsiket rendkívüli mértékben vonzzák a színes, fényes és élénk élelmiszerek, termékek. Erre természetesen nem csak a szülők és a kutatók, de az élelmiszergyártó cégek is felfigyeltek, ennek hatására a gyermekekre pozicionált élelmiszerek nagy része kap ilyen jellegű kinézetet. Fontos azonban feltennünk a kérdést, hogy mitől is lett olyan a színe ezeknek a termékeknek amilyen és vajon természetes állapotukban is így néznének-e ki ezek az élelmiszerek?

Sajnos számtalan esetben elmondhatjuk, hogy az élénk, szinte vibráló színek, valójában nem a természet, hanem egy élelmiszergyártó cég laborjának munkáját dicsérik, így azok nem mások, mint mesterséges színezékek és szintetikus vegyületek.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért áll érdekében a gyártóknak ezen mesterséges vegyületek használata? A válasz egyszerű, ezek az anyagok általában olcsóbbak és nagy mennyiségben elérhetők, használatuk egyszerűbb, mint a természetes anyagoké, a kapott színek élénkebbek és tartósabbak, a fogyasztók pedig szívesebben vásárolják meg őket, hiszen figyelmünket is felkeltik.

 Mit kell tudnunk a mesterséges színezékekről és miért nem célszerű ezen élelmiszerek fogyasztása?

A mesterséges élelmiszer színezékeket nagyjából az 1960-as évektől kezdve találhatjuk meg a feldolgozott élelmiszerekben. Ettől kezdve számos vizsgálat és kutatás indult azzal a célzattal, hogy megfigyelje ezen anyagok hatását a szervezetre. Ezek közül számos tanulmány kimutatta, hogy az arra fogékony gyermekeknek a mesterséges színezékek fokozott kockázatot jelentenek bizonyos allergiás reakciók, a figyelemzavar és a hiperaktivitás, migrén, látászavarok és idegrendszeri problémák megjelenésére. Egyes állatkísérletek, bár nem egyértelműen, de azt mutatták, hogy ezek az anyagok bizonyos daganat típusok kialakulásának kockázatát is fokozhatják.

Milyen élelmiszerekben találhatók meg leggyakrabban a mesterséges színezékek?

Néhány élelmiszer, például a cukorkák, rágógumik, nyalókák és egyéb természetellenes színben pompázó termékek esetben szinte biztosan kijelenthetjük, hogy mesterséges színezékeket tartalmaznak, de sajnos számos olyan élelmiszer létezik, melyek rejtett forrásai lehetnek ezeknek az anyagoknak, ilyenek például:

• pékáruk és kenyerek
• italok és üdítőitalok
• gabonapelyhek
• chipsek
• fűszerek
• rágcsálnivalók
• instant élelmiszerek
• müzli szeletek
• gyermekekre pozícionált vitaminok, antihisztaminok
• savanyúságok
• fogkrémek
• joghurtok

(kép forrása: Internet)

Melyek a leggyakoribb mesterséges színezékek (teljesség igénye nélkül)?

Tartrazin (E-102), narancssárga S (E-110), ponszó (E-124), kinolin-sárga (E-104), azorubin (E-122), allúrvörös (E-129), eritrozin (E-127), vörös 2-G (E-128), alluravörös-AC (E-129)

Hogyan védhetjük ki a mesterséges színezékek fogyasztását és melyek a természetes lehetőségek?

A természetes színezékeket szerencsére ma már egyre nagyobb mértékben használják fel a gyártók, ezek általában növényi vagy állati eredetű, esetleg ásványokból kinyert anyagok, melyek meglehetősen érzékenyek a környezeti tényezőkre, az egészségesre azonban káros hatásuk vélhetően nincs. Közéjük tartozik például a kurkumin (E-100 sárgagyökér-sárga szín), riboflavin (E-101 B2-vitamin-sárga szín), karotin (E-160 sárga szín), kárminsav (E-120 bíbortetvek páncéljából-vörös szín). A legfontosabb ebben az esetben is az élelmiszercímkék alapos áttanulmányozása, hiszen ott minden összetevőt megtalálunk, ezenkívül a nem rég létrehozott E-szám értelmező alkalmazással könnyen utána járhatunk, milyen anyagról is van szó pontosan. Ezenkívül saját megítélésünkre is bátran hagyatkozhatunk, hiszen a nagyon hivalkodó, furcsa színek biztosan nem természetesek.

Ahogy fent is említettük, a gyermekeket fokozottan megragadja az élénk, színes és fényes élelmiszerek látványa, adódik tehát a kérdés, hogy hogyan ösztönözhetjük arra a kicsiket, hogy a természetes anyagokat is érdekesnek találják?

 Az első és legfontosabb, hogy az élelmiszer színezékek esetében is beszéljünk komolyan a gyermekekkel és mondjuk el nekik, hogy miért károsak a mesterséges színezékek az egészségükre és miért célszerűbb természetes alternatívákat választani, valamint, hogy miért áll az gyártók érdekében ezen anyagok használata és az élelmiszer marketing milyen trükköket alkalmaz arra, hogy ezeket vásároljuk meg.

A játékos megközelítés itt is a segítségünkre lehet, hiszen léteznek olyan, természetes élelmiszerek, melyek festékanyagai teljesen ártalmatlanok, sőt sok esetben pozitív hatással vannak az egészségünkre, mégis nagyon mókásak.Ilyen például az áfonya, mely evés után kék színt kölcsönöz a fogaknak és a száj belsejének is, emellett pozitív hatással van a kicsik agyi teljesítményére és óvja szív és érrendszerüket. A meggy és a cékla szintén remek lehetőségeket tartogat magában.

Játékos, házi kísérletekkel azt is megmutathatjuk a gyermekeknek, hogy melyek azok a színek, amiket otthon, teljesen egyszerű, hétköznapi ételekből elő tudunk állítani. Így készíthetünk bogyós gyümölcsök hozzáadásával turmixokat és pépeket, vagy spenót levéllel zölddé varázsolhatjuk őket.

A színes üdítőitalok helyett jó alternatívát jelenthetnek a valódi gyógynövényekből vagy gyümölcsökből készült szálas teák is, melyek színe élénk, piros és teljesen természetesek, illetve a frissen facsart gyümölcs és zöldséglevek.

 További tudatos táplálkozást kíván a Táplálkozás-nevelde!

 (kép forrása: Internet)